+36 30 555-0542 info@b3ingatlan.hu

Értékbecslés tartalma

4. számú melléklet a 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelethez

AZ ÉRTÉKELÉSI SZAKVÉLEMÉNY TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI

A hitelbiztosítéki érték-megállapítási szakvélemények tartalmára és formájára vonatkozó, az általános értékelési szabályokon túlmutató különleges szabályok az alábbiak:

  • az értékelőnek szakvéleményét ki kell egészítenie egy olyan résszel, amelyben az ingatlan piaci, környezeti, jogi és műszaki adottságai alapján hosszú távú előrejelzést tesz az ingatlan piaci árára és annak változási trendjére, eladhatóságára és annak várható időigényére;
  • az értékelési szakvéleményen a készült dokumentációk összes számát és az adott példány sorszámát fel kell tüntetni. A dokumentációt folyamatos oldalszámozással kell ellátni, és az oldalakat szétválaszthatatlanul kell egybefűzni.

AZ ÉRTÉKELÉSI SZAKVÉLEMÉNY KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI

    • a megbízó megnevezését;
    • az értékelés célját;
    • az ingatlan azonosítását, az értékelt jog megnevezését;
    • az értékelő feladatának pontos meghatározását;
    • a vizsgálat folyamatának bemutatását;
    • az alkalmazott értékelési módszereket és ennek indoklását;
    • a használt fogalmak értelmezését;
    • a meghatározott piaci értékek alapján a hitelbiztosítéki értékre vonatkozó javaslatot;
    • azt az időpontot, amikor az ingatlan hitelbiztosítéki értéke azonos az értékelő által javasolttal, továbbá az értékelés készítésének időpontját;
    • a szakvélemény feletti rendelkezési jogot;
    • a felhasznált adatok forrásainak megjelölését, dokumentálását;
    • a helyszíni szemle tényét, időpontját;
    • az értékelés készítőjének és az anyag összeállításában részt vevők megnevezését, szakmai megfelelésük igazolását;
    • az értékelő hiteles aláírását a megállapított érték igazolására;
    • az ingatlan szabatos, ingatlan-nyilvántartás szerinti és természetbeni leírását;
    • az ingatlan földrajzi környezete, annak demográfiája, gazdasága, az értékelt ingatlan szempontjából fontos egyéb jellemzői leírását;
    • az ingatlan gazdasági környezetének ismertetését, amely az ingatlannak az értékelés készítésének időpontjában fennálló használatát, értékét és ezek jövőbeli alakulását határozza meg;
    • az ingatlanpiaci környezet bemutatását és tényadatokkal történő jellemzését;
    • az ingatlan közvetlen környékének leírását, ideértve az ingatlannak a településhálózaton és településen belüli fekvését, megközelíthetőségét, tömegközlekedési kapcsolatait, infrastrukturális ellátottságát;
    • az ingatlan használatának ismertetését, ideértve a múltbeli, a jelenlegi és a jövőbeli használókat és a használat módját, intenzitását, anyagi következményeit;
    • az ingatlan jogi viszonyai, az építéshatósági előírások bemutatását, ideértve az ingatlan nyilvántartáson belüli és az azon kívüli jogi tényeket, a vonatkozó építési szabályokat és várható változásukat;
    • a telek leírását, ideértve a telek méretét, alakját, domborzati viszonyait, növényzetét, közműellátottságát, beépítettségét és beépíthetőségét, valamint a telken lévő építmények és létesítmények (tereptárgyak) bemutatását;
    • a felépítmények leírását, a távolról közelítve elv alkalmazásával, a primer és a szekunder épületszerkezetek részletes, a vizsgálat mélységének megfelelő jellemzését és állapotleírását.
    • A szakvélemény egy fejezetében fel kell sorolni azokat a feltételezéseket, amelyek mellett az értékelés érvényes. Az értékelési szakvéleményben részletesen, követhető és ellenőrizhető módon be kell mutatni az értékelés lépéseit, a számításokat.
    • A szakvéleményt mellékletekkel kell alátámasztani. Kötelezően csatolandó mellékletek:
      1. az ingatlan hiteles, a fordulónapi állapotot bemutató tulajdoni lapja;
      2. azok a szerződések és egyéb iratok, amelyek lényegesek az ingatlan jogi helyzetének megértéséhez, bizonyításához, ideértve a terhekre vonatkozó iratokat is;
      3. hivatalos térképmásolat vagy helyszínrajz;
      4. az ingatlan jellemző műszaki rajzai;
      5. az ingatlant bemutató fotók.