Ingatlan adásvétel utáni adózás, SZJA

Ingatlan adásvétel utáni adózás, SZJA
Az ingatlan eladójának személyi jövedelemadót (rövidítve a címben említett SZJA) kell fizetnie, amennyiben 5, azaz öt éven belül szerezte. A vevőnek pedig illetéket kell fizetnie, de ezt egy másik blog cikkben részletezem, hogy mi az a vagyonszerzési illeték.
Miről lesz szó ebben a cikkben?
– Mennyi az adó mértéke?
– Mennyire függ az adó mértéke az eltelt időtől?
– Hogyan lehet csökkenteni az adóalapot?
– Hogyan lehet kiszámolni az adó mértékét?
– Mikor kell bevallani?
Mikor kerülhető el, hogy SZJA-t, vagyis személyi jövedelemadót kelljen fizetni az ingatlan eladása után?
Ha legalább 5 éve szerezte az eladott ingatlanát, lakását, vagy a költségei elérik a bevételét, esetleg az ügylet adómentes, akkor nem kell az eladás után adót fizetnie és a bevételt nem kell feltüntetnie az szja-bevallásban.
Adómentes lehet például a váláskor a házastárs által megváltott ingatlan után fizetett összeg; magánszeméllyel kötött tartási, öröklési, életjáradéki szerződés során az ingatlanért cserébe kapott érték.
A személyi jövedelemadó mértéke mennyi az ingatlan értékesítése után?
Egy kicsit több, mint amennyire gondol, mert 15 százalékát kell adóként megfizetnie, ha az ingatlan értékesítésből adóköteles jövedelme keletkezett.
Melyik időpontot kell figyelembe vennie az ingatlan szerzés időpontjaként?
Azt az időpontot, amikor az ingatlan megszerzéséről szóló érvényes szerződést, okiratot a földhivatalhoz benyújtották. De vannak egyéb esetek, pl. öröklés esetén az örökhagyó halálának napját kell figyelembe venni a szerzés időpontjaként. Lízingszerződés alapján megszerzett ingatlan esetén a szerződés megkötésének napja a szerzési időpont.
Hogyan kell kiszámolni a személyi jövedelemadót? Amennyiben még nem telt el 5 év az eladott ingatlan megszerzése óta.
Először meg kell határozni az eladás bevételéből a tényleges jövedelmet. Ehhez a bevételből le kell vonni az elszámolható költségeket, de a költségek összege nem lehet több a bevételnél. Az így kapott összeg a számított összeg, ami szerzés és az eladás között eltelt idő függvényében csökken. Ha szerzést követő 5. évben, vagy utána történt az értékesítés, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem.
A képlet így néz ki az ingatlan adásvétel utáni adózás kiszámolásához:
Eladási ár – vételi ár – elszámolható költségek = adóalap vagyis a jövedelem.
Nézzünk egy példát számokkal is.
eladási ár 30 millió forint – vételi ár 28 millió forint – 1 millió forint költsége = 1 millió forint jövedelem
A fent írtak szerint, akkor már tudjuk, hogy 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetni.
A kapott eredményt szorozzuk, vagyis 1 millió x 0,15= 150 ezer forint.
De a pontos eredményhez a következőket is figyelembe kell venni, mert szerencsére idővel csökken a fizetendő adó mértéke, vagyis évről-évre kevesebb lesz:
-
-
- 100 százaléka a szerzés évében és az azt követő évben;
- 90 százaléka a szerzés évét követő második évben;
- 60 százaléka a szerzés évét követő harmadik évben;
- 30 százaléka a szerzés évét követő negyedik évben;
- 0 százaléka a szerzés évét követő ötödik és további évben
történt értékesítés esetén.
-
Elszámolható kiadások lehetnek:
- Az ingatlan megszerzésére fordított összeg
- Az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például: ingatlanközvetítő sikerdíja, ügyvédi költség, illeték, hirdetési költség.
- Az állagmegóvás és/vagy értéknövelő beruházás költsége, pl. felújítások (fűtéskorszerűsítés, tetőfelújítás)
Értéknövelő beruházásnak minősül az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.
Állagmegóvás költségeként elszámolható az ingatlan állagmegóvása céljából történt munkálatok számlával igazolt költsége, ha a számlák az átruházást megelőző 24 hónapon belüli keltezésűek és, ha ezek a költségek meghaladják az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát. Ilyen munkálatok lehetnek például a festés, tapétázás, parkettázás.
Figyelem! A fenti összegekről számlával vagy más bizonylattal kell rendelkeznie.
Ingatlan 2024-ben történt átruházásakor a számított összegből a szerzés időpontjától függően a következők szerint meghatározott összeg tekintendő jövedelemnek:
| A szerzés éve | A jövedelem a számított összeg |
| 2024. 0. év | 100%-a |
| 2023. 1. év | 100%-a |
| 2022. 2. év | 90%-a |
| 2021. 3. év | 60%-a |
| 2020. 4. év | 30%-a |
| 2019. 5. év | 0%-a |
A magánszemélynek nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingatlant 2019-ben vagy azt megelőzően szerezte és 2024-ben értékesíti, függetlenül attól, hogy az ingatlan lakás, üdülő, üzlethelyiség, építési telek, szántóföld stb.
Hogyan és mikor kell az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet bevallani, az adót megfizetni?
Ha az ingatlanértékesítésből nem keletkezik adóköteles jövedelem, akkor a bevételt a bevallásban nem kell szerepeltetni.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet az adásvételről szóló szerződés földhivatali benyújtása utáni év május 20-áig kell bevallani az szja-bevallásban. Az ügyfélkapuval rendelkező személy ezt a jövedelmét bevallhatja úgy is, hogy a NAV által elkészített adóbevallási tervezetét kiegészíti, majd elfogadja. Ha Ön nem vállalkozó és nem áfaalany, akkor az szja-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 500 000 forintot meg nem haladó szja- és szochofizetési kötelezettségét legfeljebb 12 hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben teljesíti.
Mit lehet tenni, ha valaki nem tudja megfizetni az adót?
Indokolt esetben az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére és jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a jövedelemfelhasználási körülményeire tekintettel az szja-kötelezettség alól mentesítheti a NAV.
Forrás: NAV honlapja
# ingatlan adásvétel utáni adózás, SZJA
Szerző: B3 Ingatlan | Tunyogi Bálint
ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő


